A hadmérnökképzésről rövid történelmi áttekintést talál a következő linken:
Facebook: Mentsük meg a hadmérnökképzést info
A rendszerváltás után a honvédség hadmérnök igénye szakterületenként évi 1-4 főre csökkent. Bár ez az érték nehezen mérhető, mert a beiskolázáskor megadott létszám (költségvetés függő) a 4. félév végére a mérnöki karon, ahogy minden más egyetem mérnöki karán jelentősen (itt kb. felére) csökkent. A képzési igényt a 4. félév végén rendelkezésre álló hallgatói létszámhoz viszonyítva adják meg. Évek óta probléma a hadsereg igényeihez képest kevés végzős hallgató, de nem sikerült elérni a felvételi létszám emelését.
Emiatt rendkívül költséges egy-egy szakember kiképzése. Ezért jött létre a hadmérnök szak, mely az első féléves kiképzés után 3 félévig általános mérnöki alapozást jelent, és a 4. félév végén választhat (a megadott keretszámok között) a hallgató szakirányt. A szakirányok nagy mértékben különböznek és további specializációkra bomlanak, hogy lefedjék a hadsereg speciális igényeit, a vegyvédelmi-től a fegyverzetisen kersztül az informatikáig.
Részletes ismertető: had és biztonságtechnikai mérnök szak
Ezek a képzések más magyar egyetemeken nem szerezhetők meg.
A képzés színvonalának emelése, és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében a kari vezetés a civil képzések bevezetését látta indokoltnak. Korábban a hadérnökök civil diplomát is kaptak. Pl. a fegyverzettechnikai mérnök gépészmérnököt, a páncélos és gépjárműtechnikai közlekedésmérnököt, a műszaki építőmérnököt, és így tovább. Tehát rendelkezésre állt az oktatói állomány, és az eszközpark.
Első körben a gépész és közlekedésmérnök szakot sikerült akkreditálni. A mérnök informatikust épp akkreditáltuk, de már elindítani nem tudtuk. Tervben volt a mechatronika (pl. robotok) és a villamosmérnök képzés.
A civil képzés bevezetése:
• Növelte az adott képzés színvonalát. Mert lehetővé tette az oktatók létszámának emelését és ezzel egy oktatónak( azonos óraszám teljesítéséhez kevesebb tárgyat,) a szakma kisebb területét kellett oktatnia.
• Növelte a képzés megbízhatóságát. Mert helyettesíteni tudták az oktatók egymást.
• Lehetővé tette, hogy a bevételből a képzés körülményeit javítsák.
• Lehetővé tette szakképzési pénzek fogadását, ezzel az eszközállomány jelentős bővítését.
• Értelmes munkát kínált nyugdíjas tiszteknek és másoknak. A civil bevételekből foglakoztatottak un. ** helyen dolgoztak. Költségüket nem a HM, hanem a bevételek finanszírozták.
A civil képzésben magyarországon mindenütt ott van az FSZ képzés is, tehát a szakképzés, de kevés helyen építik be a gyakorlatközeli képzést olyan intenzíven a BSc-be, mint nálunk. (Ez a magyar felsőoktatás legnagyobb problémája. Sok diplomás nem tud elhelyezkedni. Hát a mi végzőseink el tudtak. Végzős hallgatóink 90%-a BSc képzés során OKJ-s bizonyítványt is szerzett.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése